Author name: Afrad

XVIII. Vándorkrónikák – Szabad játékok

Természetesen idén is lesznek szabad játékok, amikre várjuk azon Kalandmesterek jelentkezését, akik szívesen megosztanák a Játékosokkal a saját történetüket, vagy egy más által írt régebbi kalandot.

A kiírásokat és a szabad játékokkal kapcsolatos kérdéseket az afrad.kronikak@gmail.com címre várjuk.

A kiírás tartalmazza, hogy melyik napon mesélnél, hány játékost vársz, a karakteralkotással kapcsolatos és egyéb információkat (pl melyik karakteralkotás, hány TP, stb.), egy képet, ami hangulatában illeszkedik a történethez és egy rövid hangulatkeltő novellát vagy leírást.

A játékok listája folyamatosan bővülni fog a bejegyzésben egészen a jelentkezés kezdetéig, ami július 1. 18:00.

Fontos! Minden résztvevő csak a saját nevében jelentkezhet a játékokra. EGY kommentben EGY ember jelentkezhet EGY játékra.

A XI. Fanfár a Hősökért tábor kalandmodulja – Vérrel írt szavak

Ifin amúgy sem nyugodt kedélyeit tovább borzolja az Otlokir nagykirály elleni merénylet, ami a városőrség és falanxharcosok jelentős részét lefoglalja. Bár a kerületek közötti ellenőrző pontok megakasztják a polgárok mindennapi ügymeneteit, de senki sem tétlenkedik… Mi több, Uwel tercének első, a Pengék havánál keresve sem lehetne jobb időpontot találni az egy évtizeden át dédelgetett bosszúra. 

A 8 év után újra megrendezésre kerülő XI. Fanfár a Hősökért tavaszi tábor kalandmodulja, a Vérrel írt szavak számos izgalmas lehetőséget rejteget a kalandozók számára, amiben mindenki megtalálhatja a maga számításait, ám első sorban a szerepjáték-orientált játékosoknak ajánljuk.

LETÖLTÉS

Jelentkezési idő meghosszabbítása

Mai napon jár le a jelentkezési és befizetési határidő. Szerettem volna sokkal szigorúbb lenni ez alkalommal, de álmomban meglátogatott Rutger Hauer és azt mondta, hogy „az idő nem számít, csak az élet számít”. Mivel neki mindig igaza van, ezért a határidőt szerdáig kitoljuk, ami az előtörténetek elküldésére és a pólórendelésre is érvényes lészen. Továbbra is várjuk tapasztalt mesélők jelentkezését.

Loreena Mckennitt – The wind that shakes the barley

Abban a korban, amikor az előadók versengeni látszanak a vásárlók kegyeiért, hiszen egyre vadabb tartalmakkal látják el a zenei cédés kiadványokat (képregények, dvd mellékletek, szobrocskák) vannak olyan alkotók, akiknek nincsen szüksége ilyesmire. Ilyen előadó Loreena is, akinek rajongói miután letöltve meghallgatják legújabb albumait pironkodva haladnak el minél előbb ugyanazt eredetiben is megvenni. A varázs része ez is.
Mi a titka annak a nőnek, akinek koncertjein gyakorlatilag szívesen ázik el a közönség? Mindenekelőtt az őszinteség, ami sugárzik dalaiból. Minden kinyilatkozása, minden megnyilvánulása olyan természetes nyitottságról árulkodik, amit minden nő megirigyelhet és minden férfinak vonzó lehet. Ez akár egy jól sikerült marketing fogás, akár a valóság lassan második évtizede tartja hatalma alatt a kitartó és többgenerációs rajongótábort.
Az új album megjelenése előtt már lehetett az interneten belehallgatni a közelgő dalokba és megízlelni azok zamatát. No nem mintha az a veszély fenyegetett volna, hogy egy erőteljes stílusváltással trash-metál köntösben üdvözölhetjük viszont az érdekes arcú dívát: az album inkább erőteljes visszatérés a gyökerekhez mint bármi egyéb.
Erőteljes nép dalok és masszív háttérzene az új album gerince, ami kilenc számot foglal magába. Mindegyik szám olyan amire egy szüreti ünnepen jó kedéllyel kérnéd fel azt a lányt akit már egy éve nem mersz megszólítani („The Star of the county down.”). A címadó dal ezzel ellentétben inkább a misztikus kelta hangulatra épít, amitől még a jeges, ír partoknál tomboló óceán is visszatartja a lélegzetét, hogy a fövenyen  halkan daloló nő jobban hallatszódjon.
A cím egyébként könnyen párhuzamba hozható a 2006-os ír szabadságharcos film témáival (otthon,
Olvass tovább
Scroll to Top