VARJÚSZÁRNY (FANTASY & SF SZEREPJÁTÉK MAGAZIN) – I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
Nosztalgia és múltidézés egyben. Darton északi híveiről különben is sokan gondolják, hogy náluk minden nap április 1 és Halottak napja egyszerre (hogy mást ne mondjak), így nem meglepő, hogy az ő nekromanta képességeik révén ilyen különös anyag született meg. A korábban a Rowon-t is jegyző szerző mélyre nyúlt magába, hogy a Rúna magazin emlékét mások számára is szemléletesen felelevenítse. A lelkesedés pedig süt a Varjúszárny oldalairól, ami nem akar több lenni mint ami, rajongói tisztelgés egy különleges korszak relikviája előtt.
"Ez is elérkezett…főhajtás az elődök előtt. Megemlékezés a bajtársakért. Egy újabb rajongói kiadvány került napvilágra. Célunk nem volt nagyratörő, csupán egy kis időutazás, a Valhallás időkbe, kedvenc magazinunk megidézése. Igyekeztünk hasonló tartalmakat összeszedni, nem titkoltan részrehajlani az általunk kedvelt témákhoz és érdekesnek ítélt rendszereket megjelentetni, népszerűsíteni. A M.A.G.U.S. tartalmat nem elfogulatlanul szinte csak rowoni témákkal töltöttük meg, mintegy kiegészítve a kiegészítőt. Bár a jövő képlékeny, de ha lesz folytatás az hasonló lesz ehhez a számhoz. Fontos megjegyeznem, mindezt szigorúan amatőr keretek közt tesszük, ám töretlen lelkesedéssel, így nézzétek el nekünk, ha a szerkesztés hagy kívánni valót maga után.
A kiadvány szigorúan rajongói, minden nemű anyagi haszonszerzés céljától mentes! Öröm volt számomra, hogy kis családi kiadók lelkes munkáit és szerzői magánkiadásokat mutathatunk be nektek. Óriási dolog, hogy vannak még hősök, akik szívből és lelkesedésből adnak ki jobbnál jobb rendszereket és világokat. Őszintén remélem sokat fogunk még együtt dolgozni és hatalmas respect nektek! Köszönöm ezúttal is a krónikák.hu csapat óriási munkáját, hiszen ők azok akinek köszönhetjük, hogy a M.A.G.U.S. szerepjáték mai napig virágzik és reneszánszát éli. A közösség melyet építettek egy hatalmas család és mindezt szintén csak szerelemből teszik, bármiféle anyagi érdektől mentesen. Külön köszönet Amundnak, aki nem csak ennek a családnak az „apja”, de nekem is támaszom volt. És hát kis csapatom, a károgó fekete szárnyasok. Köszönöm nektek, hogy vagytok és a sok agymenésemben támogattok. Lássuk, mit hoz a jövő, a Hallgatag mit tár elénk. Addig is, A’frad!"
LETÖLTÉS: Varjúszárny1.1
Egy időre sikerült elzavarni Amundot Kuklis képeket nézegetni így visszatérhetünk rpg filológiai régészkedésünk eredeti idővonalára. Itt már 1995 decemberében járunk, ami sokak szerint (például 
Összenéztünk párszor a szobám lakójával mire eldöntöttük, hogy ezzel folytatjuk a szerepjáték filológiai régészkedésünket. Igen, technikailag a Csillagvadász Légió folytatása/kiadványa, de van annyi önálló érték benne, hogy talán tán még nem tűnik soknak vagy egyformának a két bejegyzés egymás után. Ez egy objektív érv mellette, de valójában, mind a ketten rájöttünk, hogy túlságosan beleszerettünk Kuklis István művészeti stílusába, aki (vállt-vállnak vetve Újveczki Józseffel) ennek a kiadványnak is jegyzi az illusztrációit.
Tavaly sajnos nem jutott annyi időm a sorozat folytatására, mint szerettem volna. Az időbeli szakadékot egy messzebbre ugrással hidaljuk át, mert bár már legutóbb a 
Ugyanis az Előszóban igaza van az egykori főszerkesztőnek, miszerint alkotásuk egy sötét(ebb) és csendes kort zár le, több szempontból is. Egyrészt (úgy tűnik most, hogy) tényleg az első szerepjátékkal foglalkozó hazai magazint tisztelhetjük a személyében, másrészt egy ismert(?) történelmi kort is lezár az akkori felnőttek legnagyobb örömére, akik ezt az időszakot akkor "rendszerváltásnak" nevezték el.
Milyen szép dolog is a szimmetria. S ahogyan a két egymásból kinőtt, táplálkozott és fejlődött cikksorozatunk egy (újabb?) közös sarokkövéhez érkezünk még könnyen el is érzékenyülhetünk, hiszen többször hittük már a kutatás évtizedei(!!!) alatt, hogy vége, nincs több, s még a mesés kincsekkel teli '90-es évek sem tartogat már semmi újat a legnépszerűbb magyar szerepjáték számára. Aztán pedig de. Krad örül, mi örülünk és egy, az idő végtelenjében sóhajtásnyinak tűnő pillanatra idézzük fel együtt ezt a gyöngyszemet.
Filológiai kutakodásunk egy nagyon fontos mérföldkövéhez érkeztünk el ezzel a darabbal. 1990-ben járunk, amikor a fiatal magyar szerepjátékos szcéna még csak forr, alakul, de már a színen vannak többen is, akik később együtt vagy külön-külön meghatározhatják ennek az underground világnak az elkövetkező évtizedét. Ekkor és így is született meg az (első és utolsó, jelenlegi tudásunk szerint) ELANOR magazin. Nevét a Gyűrűk Ura könyvek egy fehér virágáról kapta, ami Mordor földjéből is kinőve a "remény" szimbóluma az utazóknak.
Egy valódi mítosz övezte és övezi az első (teljes) rajongói fordítását az AD&D-nek Magyarországon. Részleteit fénymásolatról-fénymásolatra őrizgették, sokan állítják/állították magukénak a szerkesztési és gyűjtői munkát ami mögötte van és többen alkottak "rendszerére" (~mert nevezhető néhány elhajlás miatta sajátjának) saját világokat, amik aztán maguk is különböző ismertséget értek el.
Mostanra talán már többen értesültetek róla, legalább az utolsó hírlevelünkből, hogy a magyar fejlesztésű Gallia szerepjáték új, MMXX alcímmel dobozos második kiadásban megjelent egy új kiadó, de a régi kreativitással a 