Fanzinok

VARJÚSZÁRNY (FANTASY & SF SZEREPJÁTÉK MAGAZIN) – I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

Nosztalgia és múltidézés egyben. Darton északi híveiről különben is sokan gondolják, hogy náluk minden nap április 1 és Halottak napja egyszerre (hogy mást ne mondjak), így nem meglepő, hogy az ő nekromanta képességeik révén ilyen különös anyag született meg. A korábban a Rowon-t is jegyző szerző mélyre nyúlt magába, hogy a Rúna magazin emlékét mások számára is szemléletesen felelevenítse. A lelkesedés pedig süt a Varjúszárny oldalairól, ami nem akar több lenni mint ami, rajongói tisztelgés egy különleges korszak relikviája előtt.

"Ez is elérkezett…főhajtás az elődök előtt. Megemlékezés a bajtársakért. Egy újabb rajongói kiadvány került napvilágra. Célunk nem volt nagyratörő, csupán egy kis időutazás, a Valhallás időkbe, kedvenc magazinunk megidézése. Igyekeztünk hasonló tartalmakat összeszedni, nem titkoltan részrehajlani az általunk kedvelt témákhoz és érdekesnek ítélt rendszereket megjelentetni, népszerűsíteni. A M.A.G.U.S. tartalmat nem elfogulatlanul szinte csak rowoni témákkal töltöttük meg, mintegy kiegészítve a kiegészítőt. Bár a jövő képlékeny, de ha lesz folytatás az hasonló lesz ehhez a számhoz. Fontos megjegyeznem, mindezt szigorúan amatőr keretek közt tesszük, ám töretlen lelkesedéssel, így nézzétek el nekünk, ha a szerkesztés hagy kívánni valót maga után.

A kiadvány szigorúan rajongói, minden nemű anyagi haszonszerzés céljától mentes! Öröm volt számomra, hogy kis családi kiadók lelkes munkáit és szerzői magánkiadásokat mutathatunk be nektek. Óriási dolog, hogy vannak még hősök, akik szívből és lelkesedésből adnak ki jobbnál jobb rendszereket és világokat. Őszintén remélem sokat fogunk még együtt dolgozni és hatalmas respect nektek! Köszönöm ezúttal is a krónikák.hu csapat óriási munkáját, hiszen ők azok akinek köszönhetjük, hogy a M.A.G.U.S. szerepjáték mai napig virágzik és reneszánszát éli. A közösség melyet építettek egy hatalmas család és mindezt szintén csak szerelemből teszik, bármiféle anyagi érdektől mentesen.  Külön köszönet Amundnak, aki nem csak ennek a családnak az „apja”, de nekem is támaszom volt. És hát kis csapatom, a károgó fekete szárnyasok. Köszönöm nektek, hogy vagytok és a sok agymenésemben támogattok. Lássuk, mit hoz a jövő, a Hallgatag mit tár elénk. Addig is, A’frad!"

LETÖLTÉS: Varjúszárny1.1

Magyar Szerepjátékos Fanzinok 19 – Rubin Kódex (Arturus verzió) +

"Egy hároméves kaland ért tavaly véget.
Még 21 őszén kezdtem érdeklődni, a Rubin Kódex iránt, Birkás Barnabás gyűjtése nyomán.
Követve a nyomokat és a korábban erről szóló cikkeket végül sikerült megtalálni a készítőket.
Ennek eredménye lett egy nagyon szép scennja a Kódexnek, amit D. Tünde egészen kiváló módon felújított és rakott egy pdf-be.
A készítők korabeli iskola újságja (DM Option), ami három számot ért meg.
Egy kimaradt karakter, ami az egyik alkotó szekrényéből került elő :)
Végül, de nem utolsó sorban, a Jakab Zsolt - Kovács Adrián féle DnD Játékosok könyve kivonat, ami mai ismereteim szerint az első ismertebb, és a közösségben terjedő DnD forrás.
Fogadjátok ezeket nagy szeretettel."
- Arturus (a Kockalandor csatorna műsorvezetője)

Magyar Szerepjátékos Fanzinok 16 – Troll (8.szám)

Egy időre sikerült elzavarni Amundot Kuklis képeket nézegetni így visszatérhetünk rpg filológiai régészkedésünk eredeti idővonalára. Itt már 1995 decemberében járunk, ami sokak szerint (például egy legutóbbi remek videóban is hallható két szakértőtől) a magyar szerepjáték talán legfényesebb aranykora volt. Való igaz, a bejegyzések végén látható összegzés alapján is ekkor jelent meg a legtöbb féle fajta magazin és kiadvány párhuzamosan, az akkori felmérések szerint voltunk vagy 30 000-en kimutathatóan.

A Trollbarlang egy mára legendák homályába veszett hely, az Opera környékén (is) volt egy Andrássy úti emeleten. Fő profilja a Warhammer bolt volt, de sok más szerepjáték forgalmazásával is foglalkozott. Amit kevesen tudnak, mert az újságaiból nem olvasható ki, hogy hatalmas képregény, azon belül manga és anime központ volt. Olyan kínálattal rendelkezett, ami lélegzetelállító volt.

Magyar Szerepjátékos Fanzinok 15 – Csillagmesék

Összenéztünk párszor a szobám lakójával mire eldöntöttük, hogy ezzel folytatjuk a szerepjáték filológiai régészkedésünket. Igen, technikailag a Csillagvadász Légió folytatása/kiadványa, de van annyi önálló érték benne, hogy talán tán még nem tűnik soknak vagy egyformának a két bejegyzés egymás után. Ez egy objektív érv mellette, de valójában, mind a ketten rájöttünk, hogy túlságosan beleszerettünk Kuklis István művészeti stílusába, aki (vállt-vállnak vetve Újveczki Józseffel) ennek a kiadványnak is jegyzi az illusztrációit.

Most komolyan, nézzétek meg ezt az illusztrációt, ami a kötet 20-21. oldalán külön szerepel, a tartalomjegyzékben Pószterként megnevezve és a lehetőségek szerint egybe raktuk nektek, hogy gyönyörködhessetek a részleteiben. 1992 decemberében járunk ugyan a kiadvánnyal, két Csillagvadász Légiós hírlevél között, de a képaláírás szerint ez még a 80-as évek végén készült el. Most pörgessük végig a kiadvány képeit és egy pillanatra hunyjuk le a szemünket, hogy egy egész szerepjáték kiadványban ilyen képekkel '90-ben milyen planetary-romance RPG készülhetett volna a kor divatja szerint és akkor milyen lehetett volna a magyar szcéne (amúgy nagyon hasonló, mert szinte mindenki ilyen sci-fibe ágyazott fantasy világokat képzelt, csak volt akinek nem volt ideje kibontani vagy mire megtette volna látványosan leáldozott a műfajnak).

Magyar Szerepjátékos Fanzinok 11 – A Kocka Lovagjai, ami ősidőkből szól hozzánk

Ugyanis az Előszóban igaza van az egykori főszerkesztőnek, miszerint alkotásuk egy sötét(ebb) és csendes kort zár le, több szempontból is. Egyrészt (úgy tűnik most, hogy) tényleg az első szerepjátékkal foglalkozó hazai magazint tisztelhetjük a személyében, másrészt egy ismert(?) történelmi kort is lezár az akkori felnőttek legnagyobb örömére, akik ezt az időszakot akkor "rendszerváltásnak" nevezték el.

Emlékezhetünk, a M* történelméből úgy tudjuk, hogy a Móra kiadó többször is visszadobta a magyar AD&D kiadás ötletét, mivel bár nem bizonyítható módon, de nyugati termék volt, ami az akkori ifjúság lelkére (Rambó, Terminátor, Robotzsaru, stb.) komoly veszélyt jelenthetett. De a felhők elvonultával úgy tűnt a jövő fényes és már csak idő, merészség és angoltudás a kérdése (szerintem tőke is), hogy a '80-as évek végi fiatalok csatlakozzanak THACO-t kiáltva az amerikai kölykökhöz Stranger Things stílusban.

M.A.G.U.S. Eredet #30 és Magyar Szerepjátékos Fanzinok 10 – MOHA R.P.F. Szerepjáték Magazin, avagy az amazonok eredete(?)

Milyen szép dolog is a szimmetria. S ahogyan a két egymásból kinőtt, táplálkozott és fejlődött cikksorozatunk egy (újabb?) közös sarokkövéhez érkezünk még könnyen el is érzékenyülhetünk, hiszen többször hittük már a kutatás évtizedei(!!!) alatt, hogy vége, nincs több, s még a mesés kincsekkel teli '90-es évek sem tartogat már semmi újat a legnépszerűbb magyar szerepjáték számára. Aztán pedig de. Krad örül, mi örülünk és egy, az idő végtelenjében sóhajtásnyinak tűnő pillanatra idézzük fel együtt ezt a gyöngyszemet.

Magyar Szerepjátékos Fanzinok 9 – ELANOR, a „proto Rúna”

Filológiai kutakodásunk egy nagyon fontos mérföldkövéhez érkeztünk el ezzel a darabbal. 1990-ben járunk, amikor a fiatal magyar szerepjátékos szcéna még csak forr, alakul, de már a színen vannak többen is, akik később együtt vagy külön-külön meghatározhatják ennek az underground világnak az elkövetkező évtizedét. Ekkor és így is született meg az (első és utolsó, jelenlegi tudásunk szerint) ELANOR magazin. Nevét a Gyűrűk Ura könyvek egy fehér virágáról kapta, ami Mordor földjéből is kinőve a "remény" szimbóluma az utazóknak.

Az áthallás nem véletlen: a Magyar Tolkien Társaság szerkesztésében készült, illetve a Magyar Fantasy Egyesület támogatásával, szinte az akkori teljes Atlantisz magazinnál fegyverbe szólítható alkotó részvételével. A beszámolókból kitűnik, hogy ez volt az egyik lehetséges út Novák Csanád és barátai előtt, hogy az ELANOR-t támogatva és segítve, inkább fanzinként folytassák az addig elkezdett munkájukat vagy még több erőfeszítéssel (és időveszteséggel) később egy professzionálisabb magazinnal önállóan jelenjenek meg.

Rubin Kódex (1992, Kocsis-Birkás-Mészáros verzió)

Egy valódi mítosz övezte és övezi az első (teljes) rajongói fordítását az AD&D-nek Magyarországon. Részleteit fénymásolatról-fénymásolatra őrizgették, sokan állítják/állították magukénak a szerkesztési és gyűjtői munkát ami mögötte van és többen alkottak "rendszerére" (~mert nevezhető néhány elhajlás miatta sajátjának) saját világokat, amik aztán maguk is különböző ismertséget értek el.

Rengeteg ígérgetés és találgatás vette körül a témát, ameddig az LFG.hu-n (méltán, hiszen az RPG.hu - a Magyar Szerepjátékosok Oldala) megjelenő Húszoldalú című Magyar D&D Fanzin I. évfolyamának 3. számában 2018-ban Garabonciás cikkében alaposan utánajárt a témának. Letöltés: Huszoldalu-1evfolyam3szam

A cikkben ígért zeneszám, a gimnázium Szférák nevű zenekarának 'Ádéendé" című dalának korhű felvételete meghallgatható a Húszoldalú szerkesztőségének köszönhetően Van benne erő:

[audio mp3="https://kronikak.hu/wp-content/uploads/2021/09/11-Adeende.mp3"][/audio]

Közösségünk egy oszlopos tagja, Birkás Barnabás (Kyrg) maga is nyakig volt a '90-es évek rpg szcénájában és hathatós unszolás hatására, illetve a megjelenés előtt álló Castle Falkenstein szerepjáték fordításának munkálatai közepette erőt vett magán és a neki meglévő eredeti/másolt anyagokkal elkezdte a Rubin Kódex rekonstruálását. Mivel ő egy úr, ezért ezt nyílvánosan a Magyar Retro RPG Facebook csoportban kezdte el és ennek megfelelően eredményesen. Szavait idézem az ezzel kapcsolatos második, kiemelt bejegyzésből: "Egy igazi népmesei történet: Péter Kocsis megőrizte, én beszkenneltem, Gyula Mészáros kipótolta... a Facebook sárkány pedig utunkat állta, mert nem engedi feltölteni. Úgyhogy marad a OneDrive link a teljes Rubin Kódex Kocsis-Birkás-Mészáros verziójához."

Drive-ot ugyan nem használunk (és google docs-ot sem ha egy mód van rá) így hadd mutassam be nektek a projekt és ennek a közösségeken átívelő, több évtizedes kutatásnak az eredményét. Vele egy nagyon régóta hiányzó, alapkő került (vissza) a magyar szerepjátékos hobbi dicsőségfalába.

RUBIN KÓDEX (Kocsis-Birkás-Mészáros verzió)

Magyar Szerepjátékos Fanzinok 8 – Kőbe vésett ökörségek 1-2

Mostanra talán már többen értesültetek róla, legalább az utolsó hírlevelünkből, hogy a magyar fejlesztésű Gallia szerepjáték új, MMXX alcímmel dobozos második kiadásban megjelent egy új kiadó, de a régi kreativitással a Rollins Publisher jóvoltából, ami ezen kívül még több RPG-s anyagg forgalmazásával, fordításával és tervejsztésével is foglalkozik, többek között az Auvron második kiadását is célul tűzték ki maguk elé (AMIT NAGYON VÁRUNK ÁM, MINÉL HAMARABB!!!). Mi lélekben és vásárlással is támogatjuk ügyüket amellett, hogy igyekszünk rendszeresen hírt adni munkájukról (ingyen) és javasoljuk, hogy ti is tegyetek emígyen ha módotok van rá és kedvetek hozzá.

Azonban az apropóját, hogy most kiemelhettük őket ezen a szép pénteki napon sokkal inkább az adta, hogy a Magyar Retro Rpg facebook csoportban pár hete Maxwell Jobson jóvoltából felkerült az egykor az eredeti Galliához megjelent két fanzin digitális verziója. Úgy gondoltuk, hogy illendő, hogy filológiai sorozatunkban is helyet kapjanak és ezzel is öregbítsük a munkáját, de legfőképpen azokét, akik annak idején a népszerű játékhoz megírták, szerkesztették és kiadták az eredi fanzint a zajos és csodálatos '90-es években.

Letöltés: Gallia_Kobevesett_Okorsegek_1        Gallia_Kobevesett_Okorsegek_2

A cikksorozatunk elkészültében nagy segítségemre voltak különböző módokon a következő személyek: Mizsák Illés (Cather), Magyar Gergely, Thirlen, Tamás (Norris) Gábor, Kornya Zsolt, Gondos Máté, Körtvélyes Ákos, Maxwell Jobson. Nekik köszönhetően tart most ott a projekt ahol. Ezúton is köszönjük részvételüket a kutatásban, gyűjteményük megosztását, a digitalizálásban és katalogizálásban való részvételüket.

Magyar Szerepjátékos Fanzinokat összegző projekt dokumentuma: fanzinZ (1.5)

Magyar Szerepjátékos Fanzinok 7 – Démon I

Jóhiszeműen kezdhetnénk azzal, hogy a fanzin címének több jelentése is létezik különböző kultúrákban és mire azt jelentetette, amit jelent addig sokat változott a görög eredetihez képest bla bla bla. A tény, hogy minden tiszteletünkkel egyetemben is úgy gondoljuk, hogy a címválasztás szerencsétlen volt és EGYÁLTALÁN NEM segítette a szerepjáték terjedését és elfogadását hazánkban egy olyan közegben, ahol havonta írtak a szerepjátékok vélt káros hatásairól és cikkeztek valós nyugati rossz példákról, esetekről, amelyek összefüggésbe hozhatóak hobbinkkal.

Scroll to Top