Rubin Kódex (1992, Kocsis-Birkás-Mészáros verzió)
Egy valódi mítosz övezte és övezi az első (teljes) rajongói fordítását az AD&D-nek Magyarországon. Részleteit fénymásolatról-fénymásolatra őrizgették, sokan állítják/állították magukénak a szerkesztési és gyűjtői munkát ami mögötte van és többen alkottak "rendszerére" (~mert nevezhető néhány elhajlás miatta sajátjának) saját világokat, amik aztán maguk is különböző ismertséget értek el.
Rengeteg ígérgetés és találgatás vette körül a témát, ameddig az LFG.hu-n (méltán, hiszen az RPG.hu - a Magyar Szerepjátékosok Oldala) megjelenő Húszoldalú című Magyar D&D Fanzin I. évfolyamának 3. számában 2018-ban Garabonciás cikkében alaposan utánajárt a témának. Letöltés: Huszoldalu-1evfolyam3szam
A cikkben ígért zeneszám, a gimnázium Szférák nevű zenekarának 'Ádéendé" című dalának korhű felvételete meghallgatható a Húszoldalú szerkesztőségének köszönhetően Van benne erő:
[audio mp3="https://kronikak.hu/wp-content/uploads/2021/09/11-Adeende.mp3"][/audio]Közösségünk egy oszlopos tagja, Birkás Barnabás (Kyrg) maga is nyakig volt a '90-es évek rpg szcénájában és hathatós unszolás hatására, illetve a megjelenés előtt álló Castle Falkenstein szerepjáték fordításának munkálatai közepette erőt vett magán és a neki meglévő eredeti/másolt anyagokkal elkezdte a Rubin Kódex rekonstruálását. Mivel ő egy úr, ezért ezt nyílvánosan a Magyar Retro RPG Facebook csoportban kezdte el és ennek megfelelően eredményesen. Szavait idézem az ezzel kapcsolatos második, kiemelt bejegyzésből: "Egy igazi népmesei történet: Péter Kocsis megőrizte, én beszkenneltem, Gyula Mészáros kipótolta... a Facebook sárkány pedig utunkat állta, mert nem engedi feltölteni. Úgyhogy marad a OneDrive link a teljes Rubin Kódex Kocsis-Birkás-Mészáros verziójához."
Drive-ot ugyan nem használunk (és google docs-ot sem ha egy mód van rá) így hadd mutassam be nektek a projekt és ennek a közösségeken átívelő, több évtizedes kutatásnak az eredményét. Vele egy nagyon régóta hiányzó, alapkő került (vissza) a magyar szerepjátékos hobbi dicsőségfalába.

Mostanra talán már többen értesültetek róla, legalább az utolsó hírlevelünkből, hogy a magyar fejlesztésű Gallia szerepjáték új, MMXX alcímmel dobozos második kiadásban megjelent egy új kiadó, de a régi kreativitással a 
1995. október. A szerepjáték Magyarországon ekkorra gőzerővel hódított. Újabb és újabb játékok jelennek meg, készülnek újabb fordítások és a meglévő alapkönyvekhez rendületlenül érkeznek a kiegészítők, s a cikksorozatunk tárgyául szolgáló fanzinok is virágkorukat élik. Ekkor jelenik meg a harmadik KEEPER szám, amiben a már stabilnak tűnő magazin rajongói és szerkesztői országos szerepjátéktáborukról is írnak egy újabb részletes beszámolót. Ezen az alkalmon a M.A.G.U.S. alkotó titánjai is részt vettek és a szöveg szerint jó hangulatban telt a találkozó.
Aranyló augusztusa 1995-nek, aki esetleg emlékszik hol járt és mit csinált tagadhatja vagy igazolhatja állításomat nyugodtan, miszerint a legjobb évtized egyik legjobb évének legjobb nyarát éltük a Kárpát-medencében és ez érződött a szerepjátékos világunk pezsgésén is. Felsorolhatatlanul sok fantasy és sci-fi regény jelent meg, új szerepjátékok és kiegészítők, többféle újság kényeztette a közönségét és hitette el sikerrel, hogy az élet szép és egyre csak jobb lesz.
Ígéretünkhöz híven a magyar szerepjátékos fanzinokról szóló adatbázisunkat ezalkalommal egy különleges darabbal, a Pécsi "HASADÉK" Szerepjátékos egyesület kiadványával folytatjuk. 1995 szeptemberében látott napvilágot ez a non-profit újság nagyon kis példányszámban 60 Ft-ért a helyi klubokban és igen hamar, a kor szellemének megfelelően, bebarangolta a különböző újságokat hírével illetve kritikáival úgy, hogy sokakaknak esélye sem volt a beszámolók szerint egyedi, sajátságos, karakteres (sötétebb) hangvételű cikkjeihez valaha is hozzájutni.
Még az új esztendő előtt visszatekerjük kicsit képzeletbeli óránkat 1995 napsütötte júniusába egy elgyönyörködünk a potom 100 Ft-ért kapható Keeper immáron valóban elindultnak tekinthető magazinjának első számában. A szívemhez olyan közel álló komáromi szerepjátékos kollektíva újabb alkotása nem hazudtolja meg magát és sok csemegét, érdekességet tartogat nekünk, ahogy a korábbi, nulladik számuk is és nem felejtenek el minket emlékeztetni minket így majd két és féltized távlatából sem, arra, hogy hobbink mindig is elválaszthatatlan marad a magyar rockzenétől. "Egyszer mindenki eljön."
Mielőtt továbbmegyünk emeljük kollektív kalpagunkat az(ok) előtt, akik a mostani munkánk kapcsán megelőztek minket és nevet adtak, irányt mutattak ténykedésünk számára. S mert hogy most részben (vagy egészben) filológiai küldetésben járunk emlékezzünk meg az egyébként (is) zseniális
A közös hazai szerepjátékos kultúránk egyik érdekes, fontos és legfóképpen értékes része a fanzin. Sem nem magazin, sem nem újság ... de mégis mindkettő. Sem nem hivatalos, sem nem teljesen rajongói ... de mégis. Sem nem amatőr, sem nem profi ... de. Az internet előtti korszakban létfontosságú volt a rajongók egymás közötti kommunikációjában, hogy legyenek. Ma már talán nehéz is elképzelni, hogy egy-egy ilyen alkotás milyen nagy hatással volt, pedig igen.