Egy kicsit elszaladt velem a ló a hangulatkeltő novella rám eső részének megálmodásakor. Így a háromrészes mű terveim szerint naponta frissül majd, de azt remélem kicsit, hogy aki szereti olvasni ezeket, az élvezni fogja és akkor nem hiába teszek így ... (jól van na, elfelejtettem, hogy szeretek írni)
Egy meglepő történelmi esemény után, talán nem meglepő, hogy Shadon bölcsei jobbára megosztottak lettek és ki magába nézve, ki a világba kitekintve merengett tovább a sors különös ecsetvonásain. Így tett a legnevesebb udvari magiszter is, Kronus Magra, aki egy Lar-Dorban tett látogatása során tartott előadását aztán írásban is közkinccsé tette, ami Ynev minden magára valamit is adó tanintézménye is eljutott (kisebb-nagyobb kalandok után).
Új szelek járnak a Kalandozók Városában. Azt beszélik a hősök elfáradtak és a '20-as évek Yneve más arcát mutatja a vállalkozó szelleműeknek is. Talán ezért sem véletlen, hogy a múltból egy régi ellenség neve ekkor dereng fel és a Korforduló közeledtével illik elvarrni a szálakat ... A nyári táborban is nagy népszerűségnek örvendő kaland vázlatával szeretne Amund a cikksorozata lezárulása után a kalandmesterek segítségére lenni. Letöltés: Amund - Dreonnar végzete (vázlat)
Ebben a témában várjuk majd a készen összeállt csapatok névsorát, vezetőjük nevét és a csapat elnevezését. Erre a táborban is lesz mód, hogy a foghíjasabb csapatok kiegészítsék magukat. Ugyanitt van lehetőség a csapatok szervezésére is.
"Eltévedtél? Eltévedtem. Nem találsz haza? Én már nem keresem a haza vezető utat. Lehet, hogy nincs ilyen út többé. Elfáradtál? Borzalmasan elfáradtam. Van egy hely, a Lombok árnyán, ahol megpihenhetsz. Álmodni szeretnél? Csak akkor ha szeretnél...nem mindenki szeret álmodni mostanában."
A most következő összefoglaló egy-két ponton eltérhet az ismert történésekről. A kalandot eredetileg (afféle tesztként) egy olyan kalandozócsapatnak meséltem, akik már a Zászlóháború kezdetétől részt vettek az eseményekben, hovatovább személyesen alakítói is voltak.
Elközelgett a Krónikák következő szezonja, a mágikus hetedik is. Ez alkalommal a hamarosan debütáló új rendezvénysorozatunk, a Lombok Árnyán őszi tábor első hangulatkeltőjét olvashatjátok a kalandmodul írójától, Sixy tollából.
Fáradtan, magába roskadva ült az ágy kemény kerevetén. Fásultan és – ha magában nem is tudta bevallani, de legbelül már – megtörten forgatta a keze ügyébe akadt tőrt. Egyetlen mozdulat és vége lenne… Dicstelenül és szégyenben, de legalább nem orvul az éj leple alatt. Vagy kiékelje vele az ajtót? Ugyan minek… hiábavaló, mint minden más az elmúlt négy napban.
Lemondóan legyintett, aztán mégis feltápászkodott, és hangos nyögéssel hajolt a küszöbhöz. Mégis kiékelte az ajtót. A sarokba húzta az egyik rozoga háromlábú széket, és rátelepedett. Az ócska tákolmány bántó reccsenéssel tiltakozott a hirtelen terhelés ellen. Kétélű, oroszlánfejes markolatú kardját az asztalnak támasztotta, és beletörődő, lassú mozdulattal készített az asztalra egy vaskos kódexet. Elrendezte a csorba ónkancsót és a két kopott kupát, majd rövid gondolkodás után mellé helyezte a pipáját is.
Ideje van bőven… Óh igen, most már bőven van.
A vörös hold félkaréja eltűnt a horizont mögött, hogy átadja helyét hideg ezüstszínben ragyogó testvérének, de előtte még pár percre sötétségbe borult a világ, s a csillagok, mint megannyi riadt szentjánosbogár ragyogtak félősen az ég halotti leplén. A háztetőn mozgás kélt. Árnyék vált el hangtalanul a ház falától, és óvakodott nesztelenül a tető pereméig, majd egy szemvillanás múlva eltűnt az egyik ablaknyílásban.
A deszka nem reccsent meg, csak két puha nesz kísérte az árnyat, ahogy belendült az ablakpárkányról a gyér csillagfényben fürdő szobába. Az ablak félhomályos négyszöge az ágy lábánál kikandikáló csizmás lábra vetült, de a szoba többi része éji homályba burkolózott. A sötét csuklyába burkolózó árny csupán egy pillanatra tétovázott az … Olvass tovább
Sok idő eltelt mióta a M.A.G.U.S. kolostorból híradásokat kaphattunk volna a kalandozók és a világ ügyes-bajos dolgairól a négy égtáj felől (és a különleges „ötödikről”). Azonban nemrégiben egy kimerült, de mosolygós gróf érkezett a Torozon Tavernájába, hogy az érdeklődőknek elhozza a vázlatos summáriumát mindannak, amit Dreina szerzeteseitől megtudott.
Egy kis emlékfelidézés gyanánt aki az elmúlt kampány első részét netalán kihagyta volna 1. szerepjátékos napra lehetőségként lemesélésre kerül az átkozott fészkekben kampány nyitó kalandja ahol minden bonyodalom kezdődött. Maximum 5 fő jelentkezését várom 12000tp-s karakteralkotás szerint készített karakterekkel.
Az alábbiakban a XII. Kalandorkrónikák Szerepjátékos Találkozó alkalmával már megismert, és megszeretett karakteralkotását leled, az egyszerűség kedvéért, egyből PDF dokumentum formájában. Érdemi változtatás nem történt benne azóta, így meglepetés sem érhet senkit.
Csapatkereső a versenymodulhoz
Versenymodul hangulatkeltő novella
1. nap - Amund: Dreonnar végzete (M.A.G.U.S. kaland) 1. kör: 6/6 játékos 2. kör: 1/5 játékos
1. nap - Phinix: Mesterek nyomdokain (M.A.G.U.S. kaland) 0/5 játékos
1. nap - Ket: Az első lépcső (Dűne kaland) 0/5 játékos
1. nap - Kacat: Mesél az erdő (Amund és Phinix tollából M.A.G.U.S. kaland) 0/5 játékos
2. nap - Komattre: Toborzás (Warhammer 40k kaland) 0/5 játékos
2. nap - Kacat: Emlékek nyomában (M.A.G.U.S. kaland) 6/6 játékos
2. nap - Amund: Az Örökkévalóság Gyűrűje (Aqlonia kaland) 0/5 játékos
2. nap - A'frad: Kígyófészek (M.A.G.U.S. kaland) 0/5 játékos
Nova: A nagy balhé (M.A.G.U.S. kaland) 0/5 játékos
3. nap - Gulandro: Hosszú álom (M.A.G.U.S. kaland) 4/5 játékos
„Kelet felé már virrad is, az ég pereme sugaras,
a városfalra fölrepül, kukorít a kevély kakas.
Lejárt a vízióra már, de a korhely tivornya áll,
dal halkul, hold, csillag kihuny, a hajnal a városra száll.
A hal alakú kulcs forog tízezer kicsi kapuban,
a Palota, a Vár fölött a szarka száll, varjú suhan.”
Bana-Misingsei, a falak, a költészetek, és az egymással viaskodó iskolák városa… és persze még oly sok minden másé is, hiszen az egyik legnagyobb város messze a birodalomban. A legendák szerint óriások építették falait, nem csoda hát hogy bevehetetlennek mondják. Három gyűrűjével és megannyi algyűrűjével, vízi útjaival, és páratlan felvonó rendszerével méltán vált híressé birodalom szerte. Vándorok érkeznek messzi vidékekről, a gyorssodrású folyókon suhanva, vagy sokökrös fogaton vánszorogva, messzi pusztákról, vagy a mennyek kapujáig érő hegyek öléből, olykor haragvó tartományokból, olykor magából a császárvárosból, de a kíváncsi szemek árja elapadhatatlan.
Még csak a külső falat hagytuk a hátunk mögött, ahogy a keleti folyamon felfelé hajózunk, mellettünk az elővárosi gazdaságok legelői és istállói sorakoznak, de az alsó gyűrű falai már alig állják a zsibaj útját. A mulatság ideje közeleg amott, a napvilág is átfordulóban már, az égi császárnak csak a koronája kandikál elő a falak mögül, lassan nyugovóra tér. Ezzel egy időben ébred az éjszaka úrnője, a csalfaság óráit hozva el. Nyílik is már a vízi kapu, és szökőárként szakadnak ránk a pezsgés és a hangzavar hullámai. Kétes érzés ez, még egy sokat látott katona számára is. Egyszerre izgalmas, félelmetes és borzongató, hívogató balsejtelem, akárcsak az a sötét kapualj … Olvass tovább
