Hidd nekem, az gyáva ember,
Ki párbajra hívni nem mer.
Hát hívlak én! Vár a felcser!
A te túlzott önbizalmad
Nem szépíti csúf dalodat.
Veszted máris látom rajtad.
Azt hiszed, most megrémülök?
Hallj hírt: Nem először ölök!
Egy perc és boromnál ülök.
Legfeljebb lantodnál fekszel,
Keser’ szégyenülést érzel,
S örülsz, hogy életben leszel
Fekszem majd: a nevetéstől.
Elég már a szájtépésből!
Csak nem félsz a vereségtől?
Kell most kardom megismerned?
Nőért kell, bárd, bajt keverned?
Pondró észt adott istened.
Pondró apád, kit levágtam!
Anyád ma is mással láttam,
Húgoddal meg tegnap háltam!
Elég, kobzos! Hazug alak!
Elviselni már nem bírlak.
Legyen hát: Tetemre hívlak!
| Novellák | Versek, költemények |
|
Adanos: A kripta (2002-09-10) Belfegor: Így kezdődött… (2002-01-16) Brutalis: Könnycsepp (2000-01-10) Brutalis: Győzelem (1999-10-07) Gangler: Becsület és büszkeség Mario Ian Bridger: Testvér és tenger (2003) Meloran: Dorani igazság (2002-09-17) naotius: Nhil Bhog (2003-02-20) Nephir: Árnyéktánc (2001-09-10) Slam: A hóbestia legendája (1999.10.13.) Tege: Bardon serlege (2001-10-02) |
Amper: Bocskor, Kard, Istenek… Szekam: Egy szerelem emléke (2002.08.31.) Thaur R’Draugh: Caedoni bordal (1999.október.27.)
|