Meloran: Vándorló lélek (M.A.G.U.S. novella)

Rohadt egy téli időszakon vagytok túl, nincs ezen mit szépíteni! Persze van, aki megtalálta a maga szórakozását a csapatból így is. Az ivó, az unatkozó népek, no meg persze a hírnév mind segítenek, ha az ellentétes nemmel ismerkedne valaki, amíg odakünn tombol a zimakó. A kristályfénnyel kereskedő banda felszámolása pedig hozott eleget a konyhára elismerésben, jutalomban. Bár az utóbbiból a hetek, hónapok pergése után már csak kevéske maradt.
Persze maradt más is veletek. Az a különös kard! Ugyan senki nem tudta megmondani mit is tud, de azt a tanácsot kaptátok a sötét csuklyás, különös félelftől, hogy ne is nagyon kérdezősködjetek egyelőre felőle, hiszen bajt még hozhat a fejetekre, így vagy úgy, és még maga sem tudja pontosan mit találtatok. A feljegyzésekben, legendáriumokban nincs ilyen szinten lejegyezve az ezredévekkel ezelőtti ütközet minden mozzanata és részvevője. Ti nem olyan rég járjátok még a kalandozók ösvényét, nem vagytok még feltétlen járatosak minden titokban, ügyben vagy nemesi udvarokban, intrikákban, így többségteknek nem sokat mondott az Alyr név, de olyas valakinek tűnt, aki tudja mit beszél.
Ha nincs megszokott csapatod, vagy ők épp nem érnek rá, netán hiányzik egy játékos, akkor itt bukkanhatsz új társakra. Írj néhány szót a csapatodról, vagy mutasd be a tervezett karakteredet, és ne feledd megadni az e-mail címedet, hogy könnyen megtaláljanak.
A tavalyi nagysikerű XI. Fanfár a Hősökért tavaszi tábor után ismét visszatérünk a Börzsöny Turistaházba, hogy kalandozzunk pár napot. A tábor családias hangulatának megőrzése érdekében, négy darab, legfeljebb öt főből álló csapatot várunk. A kalandmodult MagicHorse írja, ami lazán kapcsolódik a XXVIII. Kalandorkrónikák során indult kampányhoz, így továbbra is az Északi Hármak környékén maradunk.
A nehezen kezdődő 2025 azért beváltotta indulásnak egy tavalyi(?) ígéretét és Szlobodnik Gábor kiadásában megjelent egy új magyar lapozgatós könyv. Önnön besorolása szerint a Távoli Világok Krónikái sorozat második darabja ez, a (jól sikerült) Viszályok ideje után. Mivel azonban én ennél szigorúbb vagyok, ha a polcra nézek „csak” mint az ötödik vindgardiás cuccként azonosítom.
Ez egyébként nem rossz pedigré: a saját erőből felálló magyar lapozgatós könyvsorozat simán ráver a Harcos képzelet legtöbb darabjára, aminek a kulcsa szerintem a könyvről-könyvre megjelenő új, kísérletező elemek, így mindegyik után azt mondhatjuk volt itt ebben valami amit még nem láttunk. Lássuk hát, hogy mivel kívánja borzolni kedélyeinket Czicza Ádám, aki (ha jól tudom) még elsőkönyves szerző.
Kezdésnek a fülszöveggel elárulja, hogy mélyen a föld alatt leszünk ’80-as évek dungeoneer hangulatban sokat és jól válasszuk meg szövetségeseinket, mert valamelyik majd jól elárul, s lesz aki a lelkünket is akarja majd. Azért leleményesen oldalra sandítva jegyzem meg, hogy ezeknek a fülszövegeknek lassan lehetne valami új funkciót találni, mert a limitáltan 500 példányban kiadott könyvet NEM egy boltban X másik mellett megfordítva fogjuk eldönteni a szöveg alapján, hogy érdekel e minket. Elsősorban egy sármos újpesti arctól lehet beszerezni két doboz Marlboro áráért (és még cukrot is ad).
Ynev világa szinte emberi léptékkel felfoghatatlan és tele van számunka ismeretlen dolgokkal. Ez is teszi lehetővé a mesélő és a játékosok számára, hogy megtöltsük üres foltjait tartalommal, érdekességekkel, kalandokkal. Ennek nyomán szeretném folytatni a korábban Lord Nova által elkezdett vonalat és új varázstárgyakkal bővíteni az ősi kontinens repertoárját.