Szilágyi János: Kőfogadalom (M.A.G.U.S. novella)
A most következő írás gondolata még tavaly fogant meg és, hogyha időben befejeztem volna, akkor valószínűleg megmérettetik a Lobogók Árnyékában pályázaton, mert témájában sok szállal kötődik hozzá. Lényegében ez minden, amit részemtől a Zászlóháborúkról és a törpék fajáról el tudok mondani. Remélem, hogy akinek az ajánlás szól értékeli majd szándékomat, hogy emléket állítsak közös kalandjainknak és viszontagságainknak. A novellához egy vörös merlot és whiskey egészséges keverékét kívánom, illetve a megjelölt album hallgatását újra - újra és újra.
A gróf által használt álnév tisztelgés Williem Glendown (Beregi Tamás): Lendhorni küldetés című regénye előtt, ami gyerekkorom egyik kedvence volt. A műteremben elhangzó vers Magyarázat címmel született és valóban a megénekelt "műteremben" 2003 novemberében. A Tarinban játszódó részek a Karr-Khazad novelláskötetben olvasható központi írás eseményeinek leírása egy másik perspektívából, ezzel is szerettem volna a M.A.G.U.S. klasszikus írói előtt tisztelegni.
Kronológiailag egyébként a tavalyi Ayalával a bálban című novella után játszódik, s hősének első írásos megjelenésének (Vörös és kék) több szálát elvarrja, hogy újabbakat kezdjen el. Alucard Ront'e Rone krónikájának is fontos állomása ez a történet (persze) és nekem is érdekes volt ennyi idő után ismét a nézőpontjába belehelyezkednem. Könnyebben ment, mint ahogy azt remélni mertem volna. Jó szórakozást kívánok hozzá.
Letöltés: Kőfogadalom (pdf verzió) Kőfogadalom (epub verzió rar-ban tömörítve)
Első emlékem a hideg. Ahogy a téglaház előtt állunk, sorban, mindannyian. Arra nem emlékszem, hogy éhes voltam e, pedig valószínűleg igen. Mindig éhesek voltunk. Mégis a hidegre emlékszem a legjobban. Az a nap más volt, onnantól kezdve éreztem, hogy reggel felkeltem és a folyosóra lépve összemosolyogtam a kosfejjel a falon. Rongynyuszi velem volt ott a sorban.
A készülő 'Amundok Könyve' szerepjátékos kiegészítő szabálykönyv szerkesztése közben több nehéz döntést is meg kell hozni a terjedelem és tartalom kérdésében. Így sajnos egyes részek, hangulatkeltő szövegek végül túl terjedelmesek volnának, így szelektálni kell. Több ilyen "szilánk" is maradt a vágószoba padlóján, amelyek így teljesen jogosan nevezhetők Elveszett Meséknek.
Befejező részéhez érkezett az idei folytatásos novellánk. Remélem legalább annyira élveztétek, mint amilyen nehézségbe a megírása került olykor. Különösebb cirádák helyett álljon itt az évzáró epizód, amelyet majd jövőre egy rendszerezettebb, lektoráltabb összegzés is követ majd. Hogyha pedig érdekel titeket Axel Ragaen és barátai sorsa, akkor nagyobb kedvvel fogok legközelebb hasonló vállalkozásba. A visszajelzéseket szívesen fogadjuk, de persze a pozitívnak jobban örülünk. Jó szórakozást az utolsó fejezethez.
Még látómezőben sincs a bál estéje, de Axel már keresi a bajt és meg is találja, ahogy a maga kifinomult módján árnyékra vetődik. A kritikus pillanatban ébred rá, hogy a megszokott erőtartalékai elfogytak, eltűntek amire eddig számított. A kor húzza vállait, amint az életéért küzdve nem várt helyről, új érzésektől kap segítséget. Hogy feldolgozhassa őket szokatlan segítőt és egyben kisérőt kap az egyre ellenségesebbé váló erigowi kaland folytatásához.