James S. A. Corey: Leviatán ébredése – csillagközi fajvadászok
Bár csak a pálya széléről néztem, de elmondható, hogy a tavalyi év nagyon kedvező volt a sci-fi műfajának. Mondhatni a klasszikus „hard” műfaja is prezentálta magát végre mozgóképen és irodalomban egyaránt. Bevallom néhány hónap erejéig engem is bevonzott a stílus, hogy aktívan pótolhassam lemaradásomat a témában. Szerencsére ebben az időben került kezembe is a szóban forgó mű.
Biztosan nagyon nehéz jó sci-fit írni. Gondolom, mert akkor én sem szigorúan régen kopott Kozmosz Galaktika Fantasztikus könyveket olvasnék, hogyha egy jó darabra vágyom. Ebben is kivétel volt az év, mert a Holnap határa és a Csillagközi Invázió mellett James S. A. Corey könyve is jó benyomást tett rám. Talán mert előtte keveset hallottam róla, talán mert általában inkább fantasy műfajban művelem ki magamat.
Éljenek az új hóbortok. Az utóbbi években annyiféle szórakozási mód született vagy éppen eresztett gyökeret a világunkban, hogy követni sem lehet jóformán fejlődésüket és ívüket. Ki hitte volna például, hogy ennyi év után a hagyományőrzés és a szerepjáték után az élő szerepjáték ennyire népszerű, elterjedt és hangsúlyos lesz? Hogy a hagyományos point-and-click kalandjátékok tetszhalott állapotából ilyen termékeny időszak köszönt be a tárgykeresős programok jóvoltából?
Engem régóta zavar, hogy széles érdeklődésem és meglett korom ellenére évek óta felesleges az újságosok környékén lófrálnom érdeklődve, mert nem tudok egy hosszabb utazáshoz vagy csak úgy, gyűjtőszenvedélyből valami olyasmit venni, amit érdemes. A legújabb videojátékos magazin azonban kísérletet tesz arra, hogy a mobilfeltöltés mellett más okom is legyen a standoknál ólálkodni. Ami jó.
Eredeti tervem az volt, hogy más kötetekkel egy kalap alá véve és összehasonlítva mutatom be a hazai fantasy piacon tavaly(?) feltűnt könyvet. Ahogy azonban belemélyedtem a cselekménybe és faltam az oldalakat egyre biztosabb voltam benne, hogy mégsem így fogok tenni. Van ugyanis valami, ami alapvetően megkülönbözteti ezt a könyvet más akció-fantasy alkotásoktól: a szív.
A világot már nem államok, hanem mammutcégek uralják. Az utcákon mindennapos a káosz, hiszen a lakosság egyik fele átalakult valami mássá az évek során. A természeti népek visszakapták egykori mágikus hatalmukat, cserébe mesebeli lények árasztották el a világot. Közvetlenül az agyunkkal becsatlakozva bármikor elérhetjük az információs elektromos sztrádát, a Mátrixot. Vagy ha akarjuk, akkor gyenge hús-vér testünk darabjait cserélhetjük krómozott spéci dolgokra. Ez a jövő, ez a 2050-es évek Seattle városa és ez a felébredt világ.