Az a furcsa, hogy én sohasem gondolkodtam a Dolog című John Carpenter film előzményein. Valahogy remekül elvoltam a misztikus, kétértelmű és nyelvi kommunikációból kialakult káosszal a film elején, ami arra engedett következtetni, hogy a norvég (és nem svéd!) bázison hasonló dolgok történtek, mint aztán a filmben az amerikaiaknál. Aztán jött a becsapós remake a ’10-es évek hajnalán és abban a hitben mentem el, hogy női főszereplővel kapok egy új Dolgot. Nem ez történt.
A film megbukott, sokan elfeledték és a komikus gyakorisággal HAVONTA kijövő újabb és újabb youtube elemző videók az eredeti filmről nem is igazán említették. Én azért lelkesen újra- és újranézem, majd vidáman teszem be az eredetit és ha még mindig van whiskey, akkor általában beteszem a PS2-es folytatást is, amit mai napig nem vittem végig.
De úgy látszik valakinek, Lee McGeorge, nagyon az elemébe vágott az a NEMremake-hanem-előzmény film és 2015-ig megírta és aztán kiadta az ő elképzelését arról, hogy mi történt a Fafnir bázison. Aztán egy, nevéből kiindulva, ősmagyar, José Alexander Nogueira lefordította, és aztán Ambrus Attila József (nem a Viszkis) betördelte és magánkiadásban kiadta. Na, ebből az angol író valós, utóbbi kettő ugyanaz a személy és írt-kiadott a Prométheuszhoz is. Én is csináltam/csinálok ilyet, nem is zavar, csak szeretek tisztán látni.
Ami ennél sokkal fontosabb, hogy most ebből van és limitált példányszámban lehet is kapni Arturus jóvoltából. Ő youtube-on a Kockalandor is. Szóval ez egy kalóz magánkiadás magánkiadásának a magánkiadása. Nekem adott belőle ingyen, mert szegény vagyok, de nagyon szép és mert megígértem, hogy elolvasom és írok róla. Szeret. Viszont ha nem szeretne és szegény lennék, akkor is tudtam volna élvezni, mert Ambrus José nagyon modern és menő módon hangoskönyvben is felrakta/elkészítette, ami annyira remake kb, mint a 2011-es film, mert sokkal inkább (rádiós) hangjáték. Ráadásul (mivel azt is meghallgattam miután elolvastam) bővebb is az elején egy bevezetővel, ami nem szerepel a könyvben. Irgum-burgum.
Most 12 ezernél áll a megtekintések száma, úgyhogy meg fogom nézni az ismertető után 1-2 héttel mennyien voltatok kíváncsiak rá. Tessék kattintani!
Most hagyjuk ki a végtelen bibliográfiát a Dologról, meg a film- és játékadaptációkról, meg a nemrég megjelent 5 órás (!!!) werkfilmről, amit hónapok óta meg akarok nézni, különben sohasem beszélünk a könyvről. MILYEN FASZA EZ A BORÍTÓ MÁR! Santillán, Miguel E. keze munkáját dicséri (amit inkább most már elhiszek, csak haladjunk már) és nagyon kifejező, hangulatos, egy rendes plakátba is kitenném szívesen a falamra, ha a Dologról van szó. Három zord, arctalan, sötét alak jégcsákányokkal hergel a hóviharban minket vásárlásra-olvasásra-hangoskönyv hallgatásra, miközben felettük egy különös fényben lebeg valami nem bioszkönyves élijen. Király! Valahogy magánkiadáshoz illően van egy maszek festmény hangulata, ilyen magyar filmplakát jellege. Nekem nagyon bejön, de szerintem ez lejött, úgyhogy lapozzunk bele.
Kiderül, hogy az eredeti cím The Thing – Zero Day. Okés. A Kezdetek logikusabb talán, mert a cselekmény kb 2 nap eseményeit dolgozza fel. A soproni Silent Library Pro nyomdában készült, gondolom ez valami on-demand cuccos. Az eredeti szerző sok mindenkinek hálás (nem derül ki miért, lelke rajta) és az eredeti novella írójának meg a filmnek is, hamár így kalóz módon felhasználta.
Szóval innen hiányzik az a rész, ami a hangoskönyvben van, hogy ANNYIRA csalódott volt a szerző a remake-előzmény miatt, hogy kénytelen volt átgondolni az eredetiben rejlő lehetőségeket és adta magát, hogy amit ő helyesnek és jónak vélt és hiányolt eddig a szériából, azt itt most jól megadja nekünk ezzel a 140 oldalas, zsebkönyv méretű kiadvánnyal. Ezzel nekem van gondom és majd mondom is, hogy micsoda.
Történetünk a norvégok Fafnir nevű kutatóállomásán kezdődik, ahol megismerjük a személyzetet/szereplőket. Vagy én nem vagyok elég viking vagy tényleg elég szűken mérte a szerző a jellemzéseket, mert a funkcióikat alig-alig tudtam nevekhez kötni a karaktereknek, egyedül a hármas ikreknek tűnő füves meteorológusok maradtak meg és a főszereplő(?), akinek a legtöbbet látjuk a szemén keresztül az eseményeket. Események vannak is, igen hamar meglátják az égen az űrhajót, ami zuhanni kezd és tönkreteszi az iránytűt, majd aztán valahol földet is ér hatalmas vihart kavarva és villámokat odavonzva. Mindenki úgy érzi, hogy erről nem kell értesíteni a többi kutatóállomást, esetleg a saját országukat és jókedélyűen elteszik magukat holnapra, hogy majd akkor jól megkeresik a roncsot. Amúgy a ’80-as években járunk, a (tudod melyik) film előtt. Innentől spoileres kritika következik.
!!!SPOILERES KRITIKA!!!
Másnap kimennek terepre, előbb helikopterrel mérik fel a lezuhant csészealjat és aztán szóváteszik, hogy lehet sugárzik. Visszamennek, szólnak és elindulnak traktorral is, de előtte megmérik Geiger számlálóval a számokat, viszont csak Alfa tartományban jelez, úgyhogy segáz. Leszállnak, odamennek, tényleg UFO, megolvasztotta a jeget maga körül, aztán vissza is fagyasztotta a villámlásokkal, tehát fel kell robbantani, ezért robbantanak, megtalálják a lejáratot a hajóba, ami el van árasztva, ettől még izgi lehetne lemenni, de egyikük talál egy lényt a jég alatt. Úgyhogy inkább azt vágják ki és viszik haza.
Nya most a fülszöveg azt írja, hogy „roncsok közül előmászik egy ismeretlen lény, amelyet aztán örökre foglyul ejt a jég.” Ez lehetséges, ha másik lényről van szó, meg rímel is, ami király, DE az örökre az itt egy egész nap sem lesz, úgyhogy szerintem a fülszöveg … túloz. Alig érnek vissza a bázisra, amikor egyikük kómába esik és a 12 fős csapat másik fele azonnal rázombul a jégtömb látványára, köztük a doktor is így az álomkórossal nemigen tudnak mit kezdeni. A főszereplőnek nem tetszik, hogy mindenki zombi és sört se isznak eleget ezért kulcsra(!!!) zárja a traktorműhelyt, ahová a lényt rakták és most már nem túl kedélyesen, de elteszik magukat holnapra.
Itt már gyanakodtam. Egy dolog, hogy én mit keresek ezekben a történetekben, de mindig érdekes más mit hiányol, érez bele, úgyhogy folytattam, annak ellenére, hogy valószínűleg nem ugyanazt láttuk a DOLOG című filmben a szerzővel. Másnap reggel felkelve a kómás össze-vissza beszél arról, hogy ami a jégben van ki akar jönni és meg akar halni, de nem tud. Eddigre már többen kezdenek beszámíthatatlanok lenni, úgyhogy a három magáról biztosan tudó átbeszéli, hogy el kellene menni helikopterrel és mindenkit kivinni. Ez akadályoztatva lesz, mert két fél-zombi a helikopternél áll és valaki kivágott egy darabot a rádiókábelből („the horror, the horror …”).
Úgyhogy inkább arra gondolnak, hogy akkor a jég felrobbantására használt töltetekkel megkínálják az élő-halottat a tömbben. Ez felemás sikerrel zárul és elismerem, itt már nagyon összegabalyodtam, hogy ki-kicsoda, de ezzel együtt sem értem, hogy hogyan lett az a vége, hogy helycserés támadással a zombik végül a jégtömbbel maradtak és a főszereplők pedig kiszorultak sérülés/veszteség nélkül, mert állítólag a robbantás pár másodpercen múlott.
Újabb terv ezután, hogy akkor mindegy már csak el innen traktorral és ehhez kis csapatokba rendeződve gyűjtik össze a szükséges dolgokat, s közben lesz egy puskájuk és pisztolyuk is (végre). Néha beszélnek a kómással is, aki eddigre már biztos benne, hogy a jégben két féle lény is van, egyik rosszabb, mint a másik. A traktoros menekülést újabb támadások és szabotázsok akasztják meg, mire a 140 oldalas történet 80. oldalán végre történik halál és kiderül az, hogy ezekre nem hat úgy a pisztolygolyó mint kellene. Kicsit késeinek tartottam ezt a felismerést.
De itt már beindulnak az események és a jégből is kijön, aminek ki kell jönnie, ettől a pszichés zavar egyeseknek elmúlik, mások kicsi a rakás formájában csatlakoznak egy hús-massza kis gömböcbe, aztán fává alakulnak, ami entként mozog, valaki önfeláldozóan és akciófilmesen meghal, valaki megöli magát inkább, s a szerző is kezdi a kötelező összekötő elemeket (pl. balta a falban) elhelyezni, hogy elérkezzünk lassan a filmhez. Végül nem egy kutya-kutya fertőződik meg, hanem egy rendes kutya születik, ami tehát 100% pjúr DOLOGból van és kezdi el a maradék két főszereplő a győzelem biztos tudatában üldözni. Aztán odajutnak, ahol elkezdődik a Carpenter féleség, bár hiányoltam, hogy a nyelvi szakadékról szó essen, mert így szövegben nem érthető, hogy miért nem értik őket az amerikaiak (főleg, mivel korábban még rádióztak is nekik … hmm).
!!!SPOILERES KRITIKA VÉGE!!!
Szóval én nem teljesen értettem, hogy amit ide betett, mert hiányolt (pl. a Dolog pszichés hatását), azt miért érezte ennyire fontosnak, vagy a főellenség szörnyet, ami inkább a PS2 egyik bossát juttatta eszembe. A végére már emlegetett skandináv isteneket, amiknek örültem volna korábban, de úgy alapvetően nem hagyott sok levegőt a történetnek és még kevésbé a karaktereknek. A főszereplő egy japán nőről álmodik gusztustalan dolgokat. … Okés … Miért? Szerepelt valamelyik archaikus pornóújságban? Ne nekem kelljen már az író helyett kitalálni, könyörgöm.
Szóval a NEMremake és ezen könyv kapcsán is az a gondolatom, hogy lemaradtam valamiről? Nekem is lehetne/kellene elképzelnem, hogy szerintem mi történt a norvég bázison vagy inkább foglaljak állást, hogy szerintem melyik variáció a helyes(ebb) és áll hozzám közelebb? Nem fogom tudni megtenni egyiket sem. Én különösebb malícia nélkül kedvelek szinte mindent, ami The Thing és ajánlom az ismerőseimnek (terrorizálom őket velük, így helyesebb). Legutóbb egy Blood játék modjában találtam egy Dolog inspirálta pályát. Király volt.
Nekem összességében (a fentiek ellenére) ez a regény is tetszett. Havas táj, horror, elszigeteltség, tűz … kedvelem ezt a témát. Egyáltalán nem hosszú, nem fáj. Vannak benne érdekes dolgok, hangulatos részek és eszmefuttatások. Én máshogy csinálnám, lehet a fordítást is olykor, de hálás vagyok, hogy valaki ezt megcsinálta és elérhetővé tette (hangoskönyv formában is). Ajánlom ezt a film rajongóinak, de annak is, aki egy rövid slasher horror novellát szívesen elolvasna a vonaton-buszon-metrón a közelgő télre készülvén. Jah, meg jön a Halloween is hoppá. Arra pedig ideális ajándék lehet egy horror rajongónak. Köszönöm a lehetőséget, hogy olvashattam!